#4 — Készségek melyeket el kell sajátítanod, hogy megkaphasd az első UX-es állásod
Ha gyorsan el akarsz helyezkedni a szakmában, azt kell először megtanulnod és elsajátítanod amit elvárnak majd tőled a munkahelyen.
Ha rákeresel az interneten arra, hogy milyen készségekre (skill) lesz szükséged a UX-hez, biztosan találsz majd rengeteg, de valójában nem túl sokatmondó cikket, blogbejegyzést, de olyat ami konkrétan leírja, hogy mi az a minimum amit meg kell tanulnod, el kell sajátítanod, nagyítóval keresve sem találsz.
Erre akkor jöttem rá amikor a saját csapatomat szerettem volna segíteni azzal, hogy összeállíton nekik azt a kompetenciatérképet ami alapján könnyebben tudnak navigálni a kerrierútjuk során. Szóval ha már egy tapasztalt dizájner is alig talál megfelelő segédletet ahhoz, hogy mit is kellene pontosan tudnia, egy kezdő számára ez tényleg lehetetlennek tűnhet.
Pedig ha gyorsan el akarsz helyezkedni a szakmában, azt kell először megtanulnod és elsajátítanod amit kezdőként majd elvárnak tőled a munkahelyen.
Egy saját, jól bevált rendszert mutatok itt be. Több hónapba telt mire kidolgoztuk, és tényleg csak azt a kis részletét teszem most közzé, ami a junior UX dizájnerre vonatkozik. Ennek, az ún. skill matrix-nak a lényege az, hogy meghatározzuk, ki mely szenioritási szintbe tartozik, ki miben erős vagy épp hol vannak még gyengeségei, de legfőképpen az, hogy pontos iránymutatást tudjunk adni a csapat tagjai számára, hogy miben tudnának továbbfejlődni.
UX skill-matrix

A fent látható ábra egy ún. genaralist, vagyis a (még) semmilyen szakterületre nem specializálódott kezdő UX dizájner készségeit gyűjti össze és rendszerezi különféle kategóriák szerint.
A megalkotásakor 4 fő területet határoztunk meg amelyekbe a UX-es diszciplínák sorolhatóak. Az angol nyelvet használtuk, ugyanis a lehető legtöbb szakirodalom is ezen a nyelven érhető csak el.
Ezek a területek a:
- Crafting
- People
- Operations
- Domain (industry) knowledge
Crafting:
Ide tartozik minden olyan elméleti és módszertani készség ami a szó szoros értelmében a UX-hez kapcsolható. Mennyire járatos valaki a tervezésben, a kutatásban, UX folyamatokban és UX keretrendszerekben (framework).
Általában ezek azok amiket egy tanfolyamon megtanítanak. Ha alaposan megnézed az ábrát, le tudod olvasni róla, hogy mit kell ahhoz ismerned, hogy kezdőként el tudj helyezkedni a szakmában. Amikor tanfolyamot választasz, keresd ezeket a kulcsszavakat, ugyanis ha bedobnak a mélyvízbe, ezekre mindre szükséged lesz.
People:
Sokan kifelejtik a skill matrix-jaikból, pedig nagyon is fontos tényező. A fenti ábrán viszont egyelőre csak egy diszciplínát láthatsz benne, és ez nem más, mint az, hogy mennyire tudsz egy agilis csapatban dolgozni, ismered-e azt, hogy mi az az agilis és tisztában vagy-e a sprint fogalmával. A későbbiekben olyan további diszciplínákkal bővül, mint pl. az ügyfél vagy a csapat menedzselése, vagy épp szinte minden olyan diszciplína is ide tartozik ami megkülönbözteti a UX-et a Product Design-tól.
Általában ezek maradnak ki teljesen egy kurzus tematikájából, pedig ahhoz, hogy azonnal be tudj illeszkedni egy vállalat termékfejlesztő (és tervező) csapatába, ismerned kell, hogy hogyan szerveződik. Ebből a legnépszerűbb az agilis módszertan amit széles körben alkalmaznak a hazai fejlsztő cégek is. Ha gyorsan be akarsz illeszkedni, ismerned kell, hogy mi is az az agilis kiáltvány és mely agilis módszereket alkalmazzák a mindennapokban az IT cégek. Persze nem kell azonnal megijedni. Ha megnézel pár videót róla a Youtube-on, máris többet fogsz tudni róla, mint a kezdő UX-esek kilencven százaléka. Ha pedig a Linkedin Learning-en keresel rá, még annál is többet. De már pár videó is elég lesz ahhoz, hogy amikor konkrétan dolgoznod kell, megértsd, hogy mit miért csináltok úgy ahogyan.
Operations:
Ezek a diszciplínák azért kerültek külön a Crafting-tól, mert ide tartoznak azok az ismeretek, melyek segíteni fognak neked abban, hogy megértsd, hogyan valósul meg az amit tervezel. Magasabb szinten kiegészülhet a design illetve a research ops és a hozzá tartozó diszciplínákkal is, melyek részletesen is taglalják, hogy hogyan szervezzük meg egy design csapat munkáját abban az értelemben, hogy milyen eszközöket használjanak, milyen szabályozást kövessenek, stb. De ide tartoznak azok a technológiák és a hozzájuk tartozó ismeretek is, melyek napról-napra változnak és amelyek befolyásolják a napi munkád.
Általában ez az a kategória az, amiből szinte kivétel nélkül csak a szoftverhasználatot oktatják, holott annál jóval többre lesz majd szükséged.
Domain (industry) knowledge:
Talán ez a legritkábban emlegetett kategória, pedig amikor megnézik a portfóliódat, elolvassák az önéletrajzodat, ezt is ugyan úgy figyelembe veszik majd. Lényegében ebben határozzuk meg az iparági ismereteket amire szükséged van ahhoz, hogy megértsd pontosan mit is tervezel. Pl. beszéled-e a végfelhasználók nyelvét, használod-e azt a szakzsargont amit ők is. Ha pl. banki szoftvereket fejlesztő céghez jelentkezel és előtte pénzügyi területen dolgoztál, már nem lesz teljesen új amit ott kell majd megtanulnod. De ide tartozik a vállalat szoftvereinek, technológiáinak, szolgáltatásainak, bármi egyéb termékének az ismerete is.
Ezt viszont sehol sem oktatják. Szerencsére ez a terület, amit munka közben is el lehet sajátítani. Senki sem született úgy, hogy ért mondjuk az orvosi szoftverekhez és ismeri az iparág minden kifejezését, rövidítését, stb. Viszont ha megpályázol egy állást, általában előny, ha olyan szakmából vagy szakterületről érkezel, aminek némi köze van hozzá amiben a vállalat is érdekelt. Szóval ezért is került már rá egy junior dizájner kompetenciatérképére is, hisz aki fel tud mutatni bármi alapismeretet az iparágból amiben a vállalat tevékenykedik, előnnyel indul az pozíció megpályázásakor. Ráadásul mire lejár a próbaidőd, azt fogják a legelőször figyelembe venni a munkaviszonyod meghosszabbításakor, hogy mennyire voltál képes elsajátítatni mindazt a tudást, ami szükséges ahhoz, hogy megértsd a vállalat által fejlesztett termékek működését. Szóval mire eljutsz az első UX-es állásod próbaidejének végéig, minden itt felsorolt diszciplínával rendelkezned kell, hogy Junior UX Designer válhasson belőled.
Kakukktojás: angol nyelvtudás
Az angol nyelv társalgási szintű ismerete nem szerepel a listán és egy skill matrix sem fogja tartalmazni, de mivel ez a hazai UX-es szakma egyik legnagyobb hiányossága, muszáj megemlítenem és részletesebben is foglalkoznom vele.
Ezzel a véleményemmel talán nem leszek népszerű, de ki kell mondani az igazságot, máskülönben nem fog változni a helyzet: a hazai jelentkezők töredéke tud társalgási szinten angolul. Az elmúlt 4-5 évben legalább egy tucat olyan szituációban volt részem, amikor szívesen felvettük volna a jelöltet, de az angol nyelvtudása nem volt megfelelő ahhoz, hogy a nemzetközi csapatban tudjon dolgozni. (Az elmúlt tíz évben is pedig csak mindössze egyszer tettünk kivételt.) A vállalatok nem várnak el hibátlan angol nyelvtudást, senkinek sem kell tökéletesen beszélnie, hisz szinte mindenki második nyelvként beszéli az angolt a csapatokban. Viszont amit elvárnak az az, hogy merj beszélni, szólalj meg, törekedj arra, hogy megértsenek. Nem kell hozzá túl nagy szókincs sem. A magyar kollégáid többsége is erős akcentussal fogja beszélni az angolt, mégsem okoz nekik gondod, senki sem javítja ki őket egy meetingen. Ha most még nem mersz megszólalni angolul, kezdj el gyakorolni, mert ma már egy állásinterjún az első telefonhívás során le fogják tesztelni, hogy ne a felvételi folyamat legvégén derüljön fény erre a hiányosságra.
A vállalatok nem nyelvészprofesszorokat keresnek, hanem olyanokat akik mernek beszélni angolul.
Összefoglaló
Ha gyorsan el szeretnél helyezkedni a szakmában, először szerezd meg azt a minimális tudást, amelyet elvárnak tőled a munkahelyeden. Az itt bemutatott Skill Matrix egy jól kipróbált módszer. A benne felsorolt készségek nélkülözhetetlenek egy UX dizájner számára. Ha már azzal tisztában leszel ami benne fel van sorolva, alkalmasabb leszel a UX dizájner pozícióra, mint a *második generációs dizájnerek többsége.

Fontos lépések:
- 💡 Legyél tisztában azzal, hogy milyen készségekre lesz szükség az első junior UX pozíciót betöltéséhez.
- 💪 Koncentrálj arra, hogy megszerezd, megtanuld ezeket a készségeket.
- 📚 Mindenből csak annyit tanulj meg, amire épp szükséged lesz. A többit úgy is közben sajátítod majd el.
Szószedet
UX Framework
Irányelvek és módszerek gyűjteményei melyek egységes iránymutatással segítenek a hatékony tervezésben. Ilyen pl. a Design Thinking, Lean UX, User Centered Design, vagy a nagyon régi Double Diamond framework.
*UX generációk: Első, második és bootcamp
Magyarországon három generációját lehet megkülönböztetni a UX szakembereknek. Az elsőbe tartoznak azok akik több, mint tíz évvel ezelőtt kezdték és általánosságban elmondható róluk, hogy maguknak taposták ki az utat a szakmában. Viszont nagyon kevesen vannak, így a munkaerőpiacon ritkán lehet velük találkozni. A második generáció tagjai alkotják a legnagyobb népességét a hazai UX közösségnek. A harmadik, vagyis a legfrissebb generációt azok alkotják, akik már bootcamp-eken tanulták a UX alapjait. Ők azok, akiknek minden tudás, ismeret, módszertan a rendelkezésükre áll és csak ki kell érte nyújtaniuk a karjukat. A lehető legjobb helyzetből indulnak, nem kell maguknak kitaposniuk az utat. Ráadásul általánosságban az is elmondható róluk, hogy mivel egy jól szervezett képzésen sajátították el a szakma alapjait, bár nem tapasztaltabbak, de sok esetben szakmailag képzettebbek, "naprakészebbek" mint a második generáció tagjai.
Személyes mentorálás [Hamarosan!]
Szeretnéd megpróbálni? Az előfizetők bármikor bejelentkezhetnek személyes konzultációra.
Házi feladat — Skill matrix
Tételesen átbeszéljük a karrierváltás minitanfolyamon megismert Skill Matrix minden elemét, hogy könnyebben el tudd dönteni, mit és hogyan kell még megtanulnod, hogy minél gyorsabban munkába tudj állni UX dizájnerként