#2 — Derítsük ki, hogy neked való-e a UX karrier!

Hogy ne egy drága tanfolyam kellős közepén derüljön erre fény.

#2 — Derítsük ki, hogy neked való-e a UX karrier!

Amikor összeállítottam ezt a minitanfolyamot, az első kérdés amit feltettem magamnak az volt, hogy milyen segítségre lett volna szükségem, mi lett volna jó, ha valaki azt elmondja és nem nekem kellett volna mindenre egyedül rájönnöm amikor a UX-es pályát választottam több, mint 10 évvel ezelőtt. Így pontosan tudom, hogy milyen nehéz megtenni az első lépéseket. Az elején minden új, ismeretlen, a rendelkezésre álló információ pedig feldolgozhatatlanul sok.

A válasz és egyben a megoldás kézenfekvő volt, hisz már magam is évek óta gyakorlom, csak még eddig nem gondoltam bele, hogy amit én minden kezdővel átbeszélek (és ami nekem magától értetődő), azt valójában velem senki sem beszélte át amikor én váltottam karriert.

A saját, öntudatlanul is kialakult megoldásom pedig nem más, mint az, hogy egy egyszerű kérdéssel szoktam indítani és nem azzal, hogy mi mindent kell megtanulnia, mely szoftverek használatát kell elsajátítania. Mindez természetesen szükséges, de a tananyagok, kurzusok többsége a legfontosabb kérdést soha nem teszi fel az érdeklődőknek és nem bizonyosodik meg róla, hogy valóban nekik való-e a UX szakma.

Miért is lényeges, hogy ezt kiderítsük? Első sorban azért, mert elsajátítani egy új szakmát elhivatottság, idő, energia és közben neked is élvezned kell. Ha csalódás ér, mert pl. elhitetted a képzések, tanfolyamok által írt toborzó szövegeket, beleugrottál a megtanulásába és csak az után derül ki, hogy mégsem neked való és nem vagy boldog az új szakmádban, az rengeteg felesleges anyagi és egyéb teherrel járhat számodra.

Ezért ha hozzám irányítanak egy lelkes kezdőt, hogy segítsek neki eligazodni a UX útvesztőjében, mindig ezzel a kérdéssel kezdtem a beszélgetést:

Tudnál mondani legalább egy problémát a környezetedben, legyen szó termékről, szoftverről vagy szolgáltatásról, amit megjavítanál?

A kérdésre adott válaszból kiderül, hogy megvan-e a jelentkezőben mindaz az alapvető készség amire szüksége lesz ahhoz, hogy jó UX szakember váljon belőle.


A UX-hez nélkülözhetetlen készségek (skills):

A következőkben felsorolt készségekről talán soha nem is hallottál, vagy ha olvastad is egyiket-másikat egy UX-es álláshirdetésben mint kritérium, vagy nem értetted még igazán, hogy miért kérik, vagy épp félreértetted, hogy miért került bele. Ezért is következik most egy terjedelmes leírás róluk. (A lista fontossági sorrend szerint lett összeállítva.)

Problémafelismerés

Elsőre talán hihetetlenül hangzik, de egy ilyen rövid kérdésre adott hasonlóan rövid válaszból rengeteg minden leszűrhető. A problémafelismeréssel kapcsolatban pl:

  • 👀 Mennyire jár nyitott szemmel az illető a világban.
  • 😡 Tud-e olyan problémát ami zavarja és amit kijavítana ha UX dizájner lenne.
  • 🎯 Mennyire jól tudja megfogalmazni, hogy mi a probléma.
  • 🤷‍♂️ Mennyire valós a probléma amit feltárt.

A legáltalánosabb válasz amit kapok erre a kérdésre az az, hogy egyáltalán nem kapok választ. Akiknek felteszem, egyetlen egy problémát sem tudnak hirtelen mondani. Bár az esetek többségében ez csak annak a jele, hogy az illető a UX népszerűsége miatt érdeklődik a szakma iránt és még nem gondolt úgy igazán bele, hogy mi mindenre lesz szüksége ha komolyan is gondolja. Szóval nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs is meg benne a problémafelismerés képessége, csak még soha senki nem mondta neki, hogy erre is szüksége lesz. Ezt a készséget elő lehet hívni magunkból. Gyakorolható. Talán az összes többi közül amit itt felsorolok ezt lehet a leginkább fejleszteni magunkban.

Ha UX designer akarsz lenni, a (megfelelő) problémák felismerésének készsége az ami ki fog téged emelni a többiek közül. Ezért az analitikus szemlélet nagyon fontos. De az is, hogy a megfelelő problémát tárd fel. Nincs is rosszabb, mint amikor a nem megfelelő problémát oldjuk meg jól. (Akkor lesz egy kiválóan használható, de felesleges funkciónk, termékünk) Gyakorold sokat és kérj visszajelzést másoktól, hogy az általad feltárt probléma mennyire valós.

A részletek feltárására való törekvés

Ha valaki mégis tud is válaszolni erre a kérdésre (leginkább miután további kérdésekkel rávezettem arra, hogy mozgassa meg a fantáziáját), a következő hiba amit általában el szokott követni az az, hogy azonnal nagyban gondolkodik. Azok közül akik tudnak válaszolni a kérdésere, a többség egy teljesen új alkalmazást álmodik meg ahelyett, hogy egy meglévőben javítana ki egy apró hibát, és azért akar UX dizájner lenni, hogy ő legyen az aki majd ezt az alkalmazást meg is tervezi.

Ha teljesen új terméket, szolgáltatást álmodtál meg, az nem egy probléma feltárása hanem egy megelőlegezett válasz egy még fel sem tett kérdésre.
Amennyiben valóban érdekel a UX, a prekoncepcióidtól, vagyis a bármiféle vizsgálat nélkül kialakított nézeteidtől kell majd legelőször megszabadulnod. Hidd el, úgy is meg fog dőlni a többségük amint UX-esként először mintát veszel a valóságból*.

Kezdőként nem te fogod megtervezni (jó eséllyel) egy nagyvállalat teljes portfólióját. Helyette kapsz egy problémát, funkciót egy már meglévő termékben. A jó UX a részletekben rejlik. Keress apró megjavítható dolgokat a környezetedben és gondolkozz el azon, hogy mitől rossz és hogyan tehetnéd jobbá. Nem startup vállalkozó leszel, UX dizájner. Ne te akard a következő Facebook-ot megtervezni. Ha mégis ez a célod, akkor inkább gyűjts magad köré olyanokat akik helyetted megtervezik, lefejlesztik, te pedig koncentrálj a víziódra és építs vállalkozást köré.

Mérnöki szemlélet a művészi helyett

Sokan azért gondolják, hogy a UX szakma megfelelő számukra, (minden negatív felhang nélkül mondva) mert van szépérzékük. Szépérzéke mindenkinek van, csak mindenkinek egy kicsit más ami szép.

A UX tervezéshez mérnöki szemlélet szükséges.

Tervező és nem művész leszel. (Designer and not an artist.) Működőképes dolgokat tervezel majd, nem olyasmit amit csodálhatnak. Ha a művészi vénádat szeretnéd kiaknázni, a UI dizájn sokkal jobb választás lehet. Én a UX dizájner munkáját mindig az építészmérnökhöz, a UI dizájnert pedig a lakberendezőhöz hasonlítom amikor a kettő közti különbséget kell elmagyaráznom egy laikusnak.

Az építészmérnöknek is tisztában kell lennie azzal, hogy ha egy irodaépületet tervez, annak mik a szabályai, mekkora belmagasságot kell terveznie, hány emberrel kell számolnia, hová kell tennie a vizesblokkokat, milyen menekülőútvonalakra lesz szükség stb. De ugyan úgy ismernie kell a különféle építőanyagok, mint pl. a beton, acél, üveg, tulajdonságait is ahhoz, hogy olyan épület tervezzen ami valóban kiszolgálja a benne tartózkodók igényeit. Ha neked is majd pl. egy webáruházat kell tervezned, tudnod kell, hogy melyek a kötelező elemei, mitől is lesz webáruház. (Ezért se a Dribbble-ről másold a terveidet. Az ott található webshop látványtervek 99%-a vagy nem megvalósítható, vagy épp ha megvalósítanák, az ártana a vállalatnak.)

A UX dizájnernek a terméket jobbá és nem szebbé kell tennie.

Empátia

Ha képes vagy a célközönséged fejével gondolkozni, megérted az ő igényeiket, motivációikat és a szerint tudsz cselekedni, akkor alkalmazod igazán megfelelően ezt a készséget. Abból, hogy a fenti kérdésre hogyan válaszolsz, már látni lehet, hogy képes leszel-e bármilyen célközönség felé empatikus lenni vagy sem. UX dizájnerként lesz, hogy könyvelőknek, ügyvédeknek, fiataloknak, időseknek, stb. kell majd tervezned alkalmazásokat. Empátia nélkül prekoncepciók mentén fogsz majd tervezni ami ahhoz vezet, hogy szép lesz amit csinálsz, papíron még a főbb tervezési szabályokat is betartottad, de a célközönséged, a végfelhasználód mégsem lesz teljesen elégedett.

A UX-ben az empátia azt jelenti, hogy mennyire mélyen tudod átélni a célközönséged igényeit, mekkora a bevonódásod foka.

Egyszerűsítésre való törekvés

Abból, hogy valaki milyen problémát említett meg példaként, kideríthető, hogy képes-e feltárni valaminek a bonyolultságát vagy sem.

A felhasználói élmény szempontjából az egyszerűség nagyon fontos. Ha a felhasználó nem tudja, mit kell tennie, vagy ha el van árasztva információval, akkor el fogja hagyni a weboldalt vagy az alkalmazást. Az egyszerűség segít abban, hogy a felhasználók gyorsabban és könnyebben elvégezzék a feladataikat.

Egyszerűsíteni annyit jelent, hogy csak az a lényeg kerüljön a felhasználó elé, amit tudnia kell ahhoz, hogy elvégezze a feladatot.

A felesleges információkat el kell távolítani, hogy a felhasználó figyelme ne legyen elvonva, és ne felejtse el, mit kell tennie. Gondolj úgy rá, mint a Gordiuszi csómóra. A UX-es feladatok többsége abból áll, hogy van egy komplex probléma és ahhoz egy intuitív megoldást kell tervezned.

Intuíció

A kakukktojás készségek egyike a megérzés, ráérzés. Hogyan is tudnál magad is olyan kezelőfelületeket tervezni melyek használatára rá is lehet érezni anélkül, hogy vaskos használati utasításokat olvasnánk el előtte, ha te magad nem vagy képes erre? Ettől függetlenül azért is került a fontossági lista utolsó előtti helyére, mert nem minden esetben van szükség arra, hogy a lehetséges megoldásokat is felvázoljuk a problémafelvetéskor. (Ezért is nehezebb kideríteni, hogy valakiben megvan vagy sem.) Ha valaki mégis megteszi a válaszában, kideríthető belőle, hogy az intuícióját mi táplálja, hisz fura mód a kezdőkben és a tapasztalt UX dizájnerekben is hasonlóan működik ez a készség. Azok példálóznak csak folyton a szabályokkal, akik azt hiszik, hogy már mindent tudnak a UX-ről, holott valójában még nem tették igazán magukévá a szabályokat. A kezdő és a tapasztalt dizájnerek viszont képesek arra, hogy az intuíciót mindenféle zavaró tényező nélkül alkalmazzák, nem korlátozzák őket a rosszul vagy még nem teljesen berögzült szabályok amikhez görcsösen ragaszkodni akarnak.

Saját példám: karrierem során több olyan kollégával is találkoztam már, aki anélkül, hogy ismerte volna a konkrét szabályt, kiválóan végre tudta hajtani azt, hisz az volt számára az egyértelmű. Én magam is ebbe a kategóriába tartozok. Pl. 12-13 éves koromban senki sem mondta, hogy azt amit a kockás füzetembe, vonalzóval és ceruzával rajzolgatok arról, hogy hogyan fogom majd összerakni a weboldalakat amikor végre számítógép elé jutok, később majd wireframe-nek, vagyis drótváztervnek fogják nevezni. Akkor ez tűnt logikusnak és természetesnek. De sok más UX-es szabályra is igaz, hogy csak egyszerű, józan paraszti ész kell hozzá, semmi több.

Intuitívan tervezni nem azt jelenti, hogy elhagyjuk a szabályokat, hanem, hogy internalizáljuk azokat és többé már nem kell állandóan rájuk gondolnunk. Szóval az analitikai szemlélet intuícióval és nem szépérzékkel kell majd egyensúlyban tartanod ha igazán jó felületeket akarsz tervezni.

Tanuld meg a szabályokat, gyakorold őket, internalizáld őket majd engedd el a szabályokat!

A szituáció és az adott kontextus határozza meg a helyes megoldást és nem a szabályok vakon követése. Egy problémát rengeteg módon meg lehet oldani. Az intuíció fog segíteni neked abban, hogy kiválaszd azt, ami a legjobban illik hozzá. Ezt UX dizájnerként mindig szem előtt kell majd tartanod. Ha kezdőként is már képes vagy arra, hogy ráérezz mi helyes, később a karriered során remekül fogod tudni alkalmazni. Ne riasszon el az sem, hogy sokan félreértik az intuíciót és a szabályok internalizálása nélkül próbálnak meg "okoskodni".

Kíváncsiság

Ez a készség került a lista legvégére, hisz egyrészről magától értetődő, másrészről nem mindenki tud azonnal kilépni a komfortzónájából. Ez nem is feltétlenül baj amíg kezdő UX dizájner vagy. Viszont mindenképpen szükséges fejleszteni!

A kíváncsiság az a képesség, hogy úgy közelítsünk meg dolgokat, mintha először látnánk őket.

Hosszútávon egy UX dizájner számára a kíváncsiság elengedhetetlenné válik, hisz folyamatosan meg kell értenie a felhasználók igényeit és vágyait. A kíváncsiság segít abban, hogy új lehetőségeket találj a felhasználói élmény javítására. A kérdésre adott válaszból kiválóan leszűrhető, hogy kiben mekkora a kíváncsiság, kit mi is motivál valójában.


Összefoglaló

Ha tényleg el akarsz indulni a UX dizájnerré válás útján, a lehető legkorábban ki kell derítened, hogy képes vagy-e feltárni a hibásan működő funkciókat és azokat a tényezőket, melyek rontják a felhasználói élményt.

Viszont jó hír, hogy ezek a készségek fejleszthetőek! Járj nyitott szemmel a világban, írj fel mindent amivel találkozol és bosszant vagy megjavítanád.

Ha megvanak benned ezek készségek, akkor elkezdhetsz tanulni és gyakorolni. Kezdd azzal, hogy figyelsz a körülötted lévő világra, és keress olyan problémákat, amelyeket a UX tervezés segítségével megoldhatsz.

Fontos lépések:

  1. 🔍 Keresd meg a körülötted lévő problémákat.
  2. 📝 Jegyezd fel mind és gyakorold, hogy minél jobban meg tudd fogalmazni őket.
  3. 💬 Oszd meg ezeket a problémákat másokkal, és kérj visszajelzést.
  4. 💪 Ne add fel!

Példák

Ha ezekhez a példákhoz hasonló válaszokat adtál, a megfelelő alappal már rendelkezel, hogy belevághass:

❗
Az itt felsorolt példák nem tökéletesen megfogalmazott problem statement-ek. Azért is ennyire terjedelmesek, hogy bemutassák, mi az a helyes irány amerre el kell indulnod. Az, hogy idővel majd ennél tömörebben is meg kell tudnod fogalmazni őket, most még nem lényeges. Olyan stílusban írtam meg őket, ahogyan azt egy kezdő is tenné. Zárójelben pedig a példa magyarázatát találod.
  • A BKK alkalmazásban nem tudok egyszerre jegyet érvényesíteni magamnak és a kutyámnak. Ahhoz, hogy a kutyám is velem utazhasson, neki még papír alapú jegyet kell vásárolnom. Szerintem más kutyások is küzdenek ezzel a problémával. (Speciális helyzetek, igények amikre a tervező/fejlesztő nem gondolt vagy alacsony prioritásúként kezelt.)
  • A Telekom új Android operációs rendszerrel ellátott set-top-box készülékében már nem tudom elrejteni azokat a csatornákat, amelyekre nem vagyok kíváncsi. A régi készülék még képes volt erre, és mivel általában végigzongorázok a kínálaton mielőtt eldönteném, hogy végül mit nézzek, nagyon zavar, hogy az összeset végig kell néznem ahelyett, hogy csak azokat látnám, amelyek valóban érdekelni szoktak. De az is zavar, hogy ha egy csatornának van HD adása is, az új készüléken már nem tudom kikapcsolni, hogy az alacsonyabb felbontásút ne mutassa. Szívesen készítenék egy kutatást arról, hogy másokat is zavar-e ennek a funkciónak a hiánya. (Hibásan implementált funkció van a szolgáltatásban amit valószínűleg soha nem vizsgáltak meg, hogy az elvárt módon működik-e.)

És így tovább. Rengeteg megoldásra váró probléma van a környezetünkben. Naponta fogsz hasonlókkal találkozni, de egyáltalán nem szükséges azonnal nagyban gondolkoznod. Apró kis változtatásokkal is el lehet érni nagy sikereket.


Szószedet


Problem Statement

A problem statement egy olyan rövid szöveg, amely tömören összefoglalja a felhasználó által tapasztalt problémát, és azt, hogy miért fontos megoldani azt. Segít megértetni a felhasználó igényeit, és olyan megoldásokat tervezni, amelyek valóban megfelelnek ezeknek az igényeknek. Az, hogy egy problem statement megoldás-agnosztikus, azt jelenti, hogy nem utal semmilyen konkrét megoldásra. Ez azért fontos, mert lehetővé teszi, hogy olyan megoldásokat tervezzenek, amelyek valóban megfelelnek a felhasználó igényeinek, és nem csak olyanokat, amelyek a tervező személyes preferenciái alapján készültek.

*Mintát venni a valóságból

Az egyik kedvenc és azóta is általam sokat emlegetett idézetem egy olyan blogbejegyzésből ami az elmúlt évtizedben a legnagyobb hatással volt rám: A változás sokkja


Személyes mentorálás [Hamarosan!]

Szeretnéd megpróbálni? Az előfizetők bármikor bejelentkezhetnek személyes konzultációra.

Házi feladat — Problémafelismerés

Egy személyes konzultáció során kiderítjük, hogy megvan-e benned mindaz a készség amire a UX-ben szükséged lesz. 

Kérem a házi feladatot

Következő lépés

Hogyan készülj fel egy tudatos és megalapozott karrierváltásra.

Tovább olvasok